Amszterdamból
hazajövet, nézegettem a tulipános képeket. Keukenhofban készült ez a fotó. A virágkiállítás rendezői e képpel illusztrálják a gyönyörű hagymás növény nevének
eredetét. A Tulpen, tulipe, tulipano szavak a turbán szóból erednek.
Ez a virág
különösen kedves nekünk, magyaroknak, hiszen formája valamikor réges-régen
vésődött be a tudatunkba, amikor még nagyon messze jártunk a Kárpát-medencétől. Eddig úgy tudtam, hogy ez a virág az 1500-as években „rajtunk keresztül" terjedt el Európában, mert a törökök eddig jutottak előre. Most kiderült, hogy az egyik szultán ajándékozott néhány hagymát a holland követnek.
Vasari
szerint a szultán annyira rajongott a festészetért, hogy kérésére Velence
elküldte Konstantinápolyba híres festőjét, aki aztán ott helyben megalkotta a
szóban forgó portrét. A plakáton és a festményen ábrázolt személy profilja egyébként nagyon hasonlít. (Nem véletlenül, hiszen a plakát Szulejmán szultánt ábrázolja, aki szintén az Oszmán dinasztiához tartozott.)
II. Mehmed volt az, aki 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt, és akinek terjeszkedését Európa belseje felé három évvel később a Hunyadi vezette sereg Nándorfehérvárnál megállította.
Tehát még egy emberöltő sem múlt el azóta, hogy a kereszténység keleti központját II. Mehmed bevette, és Velence, a művészetet a diplomácia szolgálatába állítva, már festményen örökítette meg a hódítót.
II. Mehmed volt az, aki 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt, és akinek terjeszkedését Európa belseje felé három évvel később a Hunyadi vezette sereg Nándorfehérvárnál megállította.
Tehát még egy emberöltő sem múlt el azóta, hogy a kereszténység keleti központját II. Mehmed bevette, és Velence, a művészetet a diplomácia szolgálatába állítva, már festményen örökítette meg a hódítót.
Ha már itt tartunk. A velencei Accademia XXIII. termében
függ egy érdekes kép. Címe: Életkép a San Marcon, alkotója Giovanni
Mansueti. Készült: 1485-ben.
A török hódító tendenciát a francia-Habsburg rivalitás megkönnyítette. A francia király 1525 végén követ útján Szulejmán segítségét kérte a Habsburg-birodalom ellen. A szultán igenlő válasza 1526 tavaszán érkezett meg I. Ferenchez. (Kosáry Domokos: A magyar külpolitika Mohács előtt. Magvető, 1978. 163. oldal)
1526 május 22-én pedig megkötötte a Cognaci ligát a szentatya, a legkeresztényibb francia király, Velence, Milánó és Firenze - Habsburg Károly hatalmának megtörése érdekében. A fentieket Szulejmán szultán meghívólevélként értékelhette. Mivel mi útba estünk, augusztus 29-én Mohácsnál meg is jelentek a törökök, igaz, nem turistaként.