A Televízió tárgyalóasztalánál filmbeszerzésekről, indítandó műsorokról, vagyis sok sok pénz felosztásáról volt szó. A televíziósok ilyen pénzügyei Hankisst hidegen hagyták, miként én is a brancson kívüliek nyugalmával figyeltem a fejleményeket. Megértve az Ő hangulatát, egy összehajtott cédulát adtam át neki, amin József Attila három sora szerepelt:
Örökön háborog a tenger
Örökkön zúgnak a lombok
Örökkön fájdalmas az ember
Elolvasta, majd ráírta:
Örökkön kicsik a dolgok.
És visszaadta a félbehajtott papírt.
És visszaadta a félbehajtott papírt.
Az asztalnál megfagyott a
levegő. Mindenki zavarban volt, nem tudták mire vélni a cédula útját,
tartalmát. Vajon mit akarunk megfúrni, kinek az anyagi ötletével nem értünk
egyet? De mi csak közömbösen néztünk magunk elé, és hagytuk őket főni a
levükben.
Később eljárás indult ellene, melynek során a kormánypárti képviselők nem tudtak fogást találni Rajta, s mikor egymást
is félbeszakítva, sokadszor vágtak a szavába, majd végre észre tértek, és visszaadták Neki a szót, akkor keletkezett klasszikussá vált mondása: ….”hát
akkor vessző,” és folytatta a percekkel azelőtt félbeszakított gondolatát.