A
pápa, aki jól számolt…
Gerbert, a későbbi II.
Szilveszter pápa 946-ban született Saint-Simon-ban. (A képen Varga Imre szobrának részlete.)
Az Aurillac-i szerzetesek
magukhoz veszik az okos gyereket és az apátság kolostorában taníttatják. A
városban szobor emlékeztet az első francia pápára. A szobor talapzatán a
domborművek a későbbi pápa életéből vett jeleneteket ábrázolnak:
A
szerzetesek meglátják a pásztorfiút, aki a csillagokat figyeli,
- Gerbert
a csillagok mozgását modellezi királyi kíséretnek.
Az Aurillac-i szerzetesek felhívták a tehetséges fiúra,
az arra járó barcelonai herceg figyelmét, aki magával vitte.
967-től 970-ig (Gerbert) Katalóniában élt, ahol erős gyökeret vert az arab kultúra. Virágzott az üzleti élet, s nemcsak fűszerekkel, rabszolgákkal kereskedtek, de kicserélődtek a tudományos ismeretek és a művészeti eljárások is. Gerbert elsajátította a bonyolultabb számítási műveleteket és az abakusznak nevezett számolótábla használatát. (1/42.old.)
Ez a „csodálatos” tudás juttatta el Rómába, ahol a
barcelonai herceg eldicsekedett Gerbert képességével. Ne feledjük, akkoriban
Európát nemcsak a latin, mint közös nyelv, hanem a római számok is
összekötötték, ezekkel viszont rendkívül nehézkes volt számítási műveleteket
végezni. A római bemutatkozás után a későbbi
pápa útja villámgyorsan emelkedett, hiszen I. Ottó német-római császár jelen
volt egy ilyen bemutatón és „elkérte”, hogy fia nevelőjévé tegye. Ettől
kezdve Gerbert először II. Ottó, majd annak fia, III. Ottó nevelőjeként bejáratos lett a legfelsőbb körökbe. És amikor III. Ottó nagyon fiatalon
megörökölte apja trónját, biztosítandó „hátországát” Gerbertet pápává
neveztette ki, aki a II. Szilveszter nevet vette fel.
999-ben
III. Ottó Bajorországban találkozik unokatestvérével, Henrik herceggel, aki
mesél neki sógoráról, István magyar fejedelemről, aki nemzeti egyházat akar
szervezni és igényt tart királyi címre. Ottó kinevezi Asztrikot Magyarország
érsekévé. István pedig Asztrikot Rómába küldte, hogy a pápától királyi koronát
kérjen számára. (2/202. old)
A fenti irodalom 210. oldalán az szerepel, hogy 1001.
februárjában Ravennában III. Ottó és II. Szilveszter megállapodnak a Magyar Királyság megalapításáról, és Istvánt
pápai áldással 1001. augusztus 15-én királlyá szentelték. ( Az iniciálé Szent Istvánt ábrázolja, a Képes Krónikából. XIV. sz. közepe.)
A koronázás időpontjában a magyar források között is van eltérés. Lehetett 1000. karácsonyán, esetleg 1001. január elsején, vagy 1001 Vízkereszt ünnepén, esetleg 1001 augusztus 15-én történt. Legvalószínűbb az új évezred első napja. Hogy őt (Istvánt) a világvégének hiedelmével szemben inkább a megújulás gondolata hatotta át, azt a koronázásnak éppen 1001. január 1-re való kitűzése bizonyítja. (3/150.old.)
A koronázás időpontjában a magyar források között is van eltérés. Lehetett 1000. karácsonyán, esetleg 1001. január elsején, vagy 1001 Vízkereszt ünnepén, esetleg 1001 augusztus 15-én történt. Legvalószínűbb az új évezred első napja. Hogy őt (Istvánt) a világvégének hiedelmével szemben inkább a megújulás gondolata hatotta át, azt a koronázásnak éppen 1001. január 1-re való kitűzése bizonyítja. (3/150.old.)
De mindegy is, a lényeg, hogy a pápa ezzel a döntésével, jól számolt, és nemcsak azért mert a
legkorszerűbb számolás birtokában volt….. A magyaroknak (ahogy ő mondta a
szkítáknak) és a lengyeleknek koronát küldő intézkedésével kiterjesztette a nyugati
vallás határát kelet felé, és új irányt jelölt ki e népeknek, segítve
fennmaradásukat.
„Szilveszter
talán érzi a perc világtörténeti jelentőségét, és franciához méltó
epigrammatikus fordulattal ezt mondja a koronát kérő magyaroknak: én csak
apostoli vagyok, a ti királyotok valódi apostol”.(4/157.old.)
Egyébként az Aurillac-tól nem messze, Gerbert születési
helyén álló kisvárosban Saint-Simonban Szinte Gábor festőművész képei
díszítik a templom falait. Azt ábrázolják, ahogy a kisfiú, majd fiatalember Gerbert
emelkedik a ranglétrán. Természetesen szerepel a pápa álma Gábriellel, és ahogy
a pápa átadja a (ma ismert) koronát
István küldöttségének. A templom
főhelyét, a templom apszisát ebben a francia kisvárosban a Szent Korona
motívumai díszítik. (5)
1044-ben a ménfői csatában Aba Sámuel vereséget
szenvedett, Szent István koronája pedig III. Henrik német-római császár kezébe
került, aki még ez évben visszaküldte Rómába. Azt gondolhatta, hogy minek a
magyaroknak korona, ha királyuk már nincs. Visszaküldte tehát a „feladónak.” A
magyar királyi jelvények visszaküldését igazolja több korabeli dokumentum.
”Az
arany korona a pápai kincstárba került, ahol nyoma veszett”. (3/144.old.)
A
Szent Korona felső részén nyolc apostol képe van, feliratuk latin nyelvű. Az
apostolok zománclemezei a XI. század közepe előtt készülhettek és az a tárgy, amelyhez
eredetileg tartoztak valószínűleg mind a tizenkét apostol képét tartalmazta. A
XII. század elejétől a konstantinápolyi császárok által használt zárt
koronaformára emlékeztető Szent Korona egyesítése legkorábban a
Konstantinápolyban nevelkedett III. Béla magyar király uralkodása alatt
következett be (6/46.old.)
Természetesen
1044 után is koronáztak, mégpedig olyan koronával, amely ma nem ismert. A Szent
Korona alsó része I. Géza (1074-1077) korában már Magyarországon lehetett, de
éppen amiatt, hogy a görög uralkodó képe volt rajta, Géza minden bizonnyal nem
viselte. (6/41.old.)
Csak sejteni lehet, hogy milyen volt az a korona,
amellyel az első magyar királyt koronázták. Abroncskorona volt, amelyet
keresztek ékesítenek, ahogy a koronázási palástról készített rajz mutatja. A
korona szögletessége a XI. századi ábrázolási sajátosságokból következik. A
valóságban kör alakú, ékkövekkel díszített abroncs, a felső peremén négy
kereszttel.
A
palást hímzéstechnikája nem nagyon alkalmas arcvonások ábrázolására, a mintegy
15 cm átmérőjű kép a 3 cm-es fejhosszal érzékeltet egyéni vonásokat. A tágra
nyílt szemek feletti íves szemöldök, a szokottnál nagyobb fülkagylók, a
kétoldalt lelógó bajusz, mely rövidre nyírt körszakállba megy át, biztosan
jellemezték az ötvenedik évén túljutott királyt. (3/133.old.)
A
III. András (1290-1301), az utolsó Árpád-házi király, koronázásáról szóló
beszámolóban már az szerepel, hogy neki Szent István koronáját tette a fejére
az esztergomi érsek. (7) Ez pedig már a ma ismert Szent Korona. Vagyis ekkor már élt a mítosz, és az mellékes, hogy a
Szent Koronával egyik magyar szent királyt sem koronáztak meg. Eső királyunkhoz legfeljebb a felső rész 8
apostolt ábrázoló lemezének lehetett köze. (6/47. old.)
Ezt a tárgyat a magyar jog kitüntetett személyiséggel
ruházta fel. Ez szerepel a magyar címerben, és Szent István koronájaként
ábrázolja minden képzőművészeti alkotás a Hősök terétől, Nagyváradig, pápánk római sírján keresztül Varga Imre II. Szilveszter szobráig.
Kivételt jelent a 10.000 forintoson ábrázolt Szent István kép, melyen első királyunk a kalocsai királyfejen kifaragott koronát viseli.
Vagyóczky Károly pénztervező, grafikus művész: "A történészek között óriási vita volt. László Gyula hívta fel a figyelmemet a kalocsai királyfejre. Meg is metszettem. Vállalom."
Magyar Nemzet 2015. június 27.
(Megjegyzem, Szent István ünnepét csak Magyarországon ünnepeljük augusztus 20-án, emlékezve arra, hogy Szent László 1083-ban ezen a napon emelte oltárra első királyunk relikviáit. Más országok katolikus naptára szeptember másodikára teszi Magyarország fővédőszentjének ünnepét, mert 1686-ban XI. Ince pápa ezt a napot jelölte ki Szent István király ünnepének. Saint-Simon kis temploma mellett is szeptember másodikán, vasárnap álltak az ünnepi sátrak 2018-ban, amikor ott jártam.)
1/ Georges Duby – Robert Mandrou: A francia
civilizáció ezer éve. Gondolat 1975.
2/ Pierre Riché: II. Szilveszter, az ezredik év pápája
Balassi Kiadó Budapest 1999
3/ Györffy György: István király és műve. Gondolat 1977.
4/ Riedl Frigyes: Magyarok Rómában. A magyar esszé
antológiája – Osiris Kiadó Budapest 2007
5/ II. Szilveszter, a tudós. Szinte Gábor
falképei. Magyar Képek Kiadó
6/ Póczy Klára-Szelényi Károly: A magyarok
ezer esztendeje Rómában. Magyar Képek Kiadó.
7/ Bertényi Iván: Királykoronázások,
királytemetések Székesfehérvárott. Rubicon 246. szám.
